Rólad álmodtam
Reggel még érzelmek fürdettek,
lázra borogatás ahogy bőrömbe karcoltad
simításod, halk visszhangod szememben
tükör míg csukott szemem mögött
rejtőztek részletesre gondolt titkaink.
Fellázadt nyugtalanság döntött
még hanyatt húzni az időt, látni
könnyekből festett arcodat rebbenő álom
utolsó képei után nyúlt a perc
lassan csepergő eső vert riadót
az ablakon, s végezte ki könyörtelen
elnehezült álmom. Sokáig kerestem szád
ízét reggeli pohár peremén
és a lassúra csoszogott délelőtt hiába várt -
utcazajból véltem kihallani véremért
hűlő sóhajod, újra csukott szemmel álltam
a sarkon és csak hagytam, fürdessen
fényében a reggel. Talán titokban
meghaltam az éjjel – kétszer, míg ölelt
karod és amikor engedett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése