Zöld szemű kísértés tesz ajánlatot minden éjjel
és én vágyom is ujjait érezni, láthatatlan áll
mögöttem az odaadás, és talán lenne is kedve kéjjel
tölteni minden megszakadt percet, de még vár
bennem az erkölcsös nevelés
és nem tudom miért hagyom még magam csábítani
pedig egyetlen beszélgetés
elvette már a maradék józan eszem is...
Írok. Megint írok, hogy legyen nyoma
valóban történik velem végre egy kis szerelem
és ne hidd, hogy megint ostoba
leszek és hagyom, hogy vigyen
felhők fölé majd tépje szárnyaim!
Nem! Most fogadom. De majd ha ölembe
hajtja ősz fejét nyugvásra lelt lelke míg
cirógatom belé a feketét, remélve fiatal éveket
ugyanúgy terítem testére tollaim....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése