Láthatatlan

Ma úgy ültem melletted, hogy végre nem siettél,

nem várt minket senki,

csak gurultak a kerekek 

aszfaltra rajzolva, hogy merre jártunk.

Ma egymásért utaztunk, 

egyazon irányba. 

Ma veled voltam, nem várt cél 

és nem várt düh csak némi

 titok bújt,  kezembe kulcsoltad kezedet

és elengedni sem kellett, nem volt miért. Lábunk

pihent, nem visszhangzott lépés,nem volt út 

tervezett, csak te meg én láthatatlan.