Szavak

Csak nézlek, ahogy fürdesz más szavában

ígérsz csókot, ölelést

persze fontos a sorrend, az érkezés

nagykörúti kis szobában.

Valaki azt mondta, nem kell mindig az igaz

ki érti, súlyát cipeli úgyis.

Nem kellenek jelzők, hisz

szállnak tollak nélkül is a fosztott szavak.

Csak nézlek tudom, sok közt meg nem kaplak,

álmomban látott arcodra maszatolom 

csókomat, most az idő jutalom

felejteni, vagy belehalni üres sorokba.