Egy üzenet és semmi több
csak pöttyök
bőrömön,
mint a
kottafejek a vonalon
úgy lógtak
ajkamon
azok az
esőcseppek
hangokból a
kedvesemnek.
Megríkattál és
jó volt
hagytam magam,
s adtam a jóból
neked is ritka
szavakat.
Megöregedtek a
régi utcában a kutyák
már nem
csaholnak lelkesen tudják,
épp csak
látogatóban
öreg ház
ajtajában
már nincs
mosolyom,
nincs jó napom
és enyészetté
válik lassan
egykor sült
pite illata.
Voltam-e
boldog
egy
pillanatnyi ponton
éreztem-e
teljesült vágyat
vagy csak
hidegre ürült ágyat
hagytam magam
mögött?
A tegnap
elköltözött
és vele én is,
nincs közös,
nincs
kínos
hallgatás
cigarettába
bambult látomás
csak öreg
kutyák vádló tekintete:
elmentél, s az
idő is ment veled.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése