félbehagyott szerelmek csörgetik rám a csendet
kihasználatlan jövők lehetőségei írtózva mutogatnak
rendet teremt a fejben kiszámolt választott potenciál
a vadságból burjánzó erő, mi magával ragadta testem
és én adtam, mert jó volt épp akkor szállni magasabban
fölötte állni törvényes rendnek, nem érdekelt a szokás
megbabonázott szerelmek - felnőttetek ujjaim alatt férfivá
tanult bájaitok most esélyt adnak csitítani hajnalban
józanodó szomjúságtok... és én élni fogok vele
mert szükségem vagytok mind, zenében hígult oldás
míg alkoholos mesék parazsától fűtött cigaretta
hamvad kávé mellé ahogy időm lassan lejár - feletted.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése