Meztelenül

Megszépült gondolatok

hasadt héjakban diótetemek

hirdetik kifordult belekkel,

ránctalanná simult tudatok

tűntek el végleg - tegnap éjjel

a hold árnyékos oldalán

született új élet - talán

keserűbbet is bír a fejben

készre tervezett önámítás.

Meztelenre vetkőzöm

gondolatban őrzöm

testünk közé szorított vágy

sikolyát, tűzhalála először

rémített, milyen hatalmas

erő tör hitre. alantas

gyönyör miként gyötör

kínzó hiányt a hétköznapokra!

A véremből adtam inni mikor

szomjas voltál, ordított

néma szám mikor hangtalan

csuktad magad mögött az ajtót

és mást melegített tested

éjszakákon át, sértett

bűntudattal zártad magányom

szorosra húzott csend

alá temetted közös perceink

és én hagytam,  rám legyint

a megszokás. Öregszem.