lehetőség

csak a csend
csak az maradt bennem
a vér sem dobol
nem fut, nem honol
lelkem helyén
csak az időtelenség

már nem félek

nyakadba fűztél,

apró hazugságok közé

lüktető vérkő

vágyból kivöröslő

titok, szelídített kéj

ujjaid játéka, születésed és

halálod lettem

kezedtől formált sikoly vagyok

hullámokon lovagló

tűz, leheletből parázs

szított félresiklott vágy

csak pár perc még

felmarkolt emlék

lassúra fordult keringője

elmondanám és

arcodra festeném,

mennyire szeretlek,

hogy még mindig él bennem

a Minden, ölelő karodban

elhalkuló hangja

csattanó dühödnek

én vagyok a kínosra viselt

szigorú csend

úton hazafelé

a titkos ölelés

elsuhanó pillanat

míg lassan hűl az alkonyat -

érzed? én benned ragadtam

akár az álmok mélyére szőtt

látomás, varázsigékből

font koszorú homlokod

körül, könnyekkel vigyázó

szemeim húnyt hevülése

bíztatott, testem ideiglenes,

mint utolsó szóban fogant

új esély,

mert én lehetek még

veled egy - szerelemben társ,

szádszülte eszméletlen zuhanás

mert a szemedben látom

még ott ég a fájdalom - 

lehetőség

már nem félek

halálod lettem

lassúra fordult keringője

csattanó dühödnek

érzed? én benned ragadtam

mint utolsó szóban fogant

lehetőség