Ne menj még...!

Szeretném ha maradnál még,

ígérem csendben leszek - legyél

akármilyen dühös én csendben

figyelem arcod élén az este

rajzait. Felébresztett ráncok

kódolják átsuhanó

gondolatok értékét

mérhető változás nincs, még

mindig precízen uralod

testedbe fogadott

megbízhatatlan lelked suttogását.

Hallom. Talán

újra fontolja a felsőbb hatalom

korábbi döntését, jutalom

lehet a játék Veled

tudom, csendben leszek

és csak nézlek míg eltörlöd

a mosolyod, könyöklőn

félrefordított gonddal

kapcsolódsz szemembe. Mondtam,

csendben leszek csak maradj még!

Tükröződöm. 

Lassan izzó parázs, töpörödő

papírt habzsoló láng

szít közénk régi ismerőst, várj!

Én nem szólok, ha akarod

felhúzott lábaim elé kulcsolt karom

takarja szám

remegve tartott elhasznált imám

sem mormolom

csak hagyom,

te lépj felém ha már nyomaszt a csend.

Várj még! Szárnyaim a sarokban hevernek

csukott szemem sötétjében is látlak -

csak téged, álmokra várnak

az éjszakában hunyorgó

levegő után kapkodó

kihűlt percek. 

Ne menj még kedves!

Csendben leszek, szád ívére

komponált zenére

táncol a gyertya lángja...

nem szólok, magányban

edzett szólam andalít - felejteni kéne

megannyi dühödt levélbe

erezett mondatot!

Hosszúra nyúlt csend alapoz

magasra húzható falat

de már nem félek, kezem alatt

parázsharapta fénykép néz.

Ne menj még...!



Kép forrása: google