Testiség

Mezítelen térdeid közé térdepeltem -
vágyadra, mint imára kulcsoltam kezem,
s halk sóhajjal ajkaim között
rebegtem lehemben bűneim fölött
forróságom, fehér apró sziklák
simuló bőrödre harapták
évődő szerelmem játékát.
Akartam zabolázni a véred
hallani elfúló lélegzésed
kerekedni fölül testen, vágyakon
puhán szántani körmökkel lábakon
két világ közé veled zuhanni
megfeszülő izmokkal táncoltatni
a vérben rohanó kémiát,
hajamba markoló ujjaid nyomán
a fékevesztett ritmus akartam lenni…
reszkető inas karod
kerekedett felül alázatomon,
s vonta kérdőre ajkaimat a szád
lezárva a feltörő sikoly útját
ahogy lettél velem egy…
minden csókod maradékát őrzöm
szeplőbe rejtve viselem, kéjtől
kitakart pillantásod óvom
a kíváncsiak elől, domborokon
időző ujjaid figyelem
raktározom szűkösebb
napokra…
a kiszakadó hang
testben ébredő új extázist kínál.
Ösztön mozdít minden porcikát
és már nincs szükség szavakra
hogy tudjam, együtt halunk.